Mitől tartanak a vezérigazgatók?

Forrás: PwC | Szerző: PwC

Az előző évhez képest több mint kétszeresére (18%-ról 38%-ra) nőtt azon vezérigazgatók aránya, akik úgy vélik, hogy a globális gazdasági növekedés javulni fog a következő 12 hónapban. Ugyanakkor az egyre fokozódó technológiai és éghajlati nyomás hatására a vezetők 45%-a aggódik vállalkozásuk hosszú távú fennmaradása miatt – derül ki a PwC tegnap Davosban közzétett 27. Globális Vezérigazgatói Felméréséből.

A vezérigazgatók gazdasági visszaeséssel kapcsolatos várakozásai a tavalyi felmérésben mért rekordmagasságú szintről (73%) 45%-ra csökkentek, miközben az inflációnak és a makrogazdasági volatilitásnak való kitettség is 24%-ra (a tavalyi 40% és 31%-ról) mérséklődött. A folyamatos konfliktusok ellenére 7 százalékponttal (18%) alacsonyabb azon vezérigazgatók aránya, akik úgy érezték, hogy vállalatuk mérsékelten vagy nagy mértékben kitett a geopolitikai konfliktusok kockázatának. 

„Ahogyan a cégvezetők egyre kevésbé aggódnak a rövidebb időhorizontú (pl.:makrogazdasági) kihívások miatt, egyre inkább képesek az iparágukon belüli zavaró és hosszabb távon is fennmaradó tényezőkre összpontosítani. Bár optimistábbak a globális gazdaságot illetően, tavalyhoz képest kevésbé derűlátók a saját bevételi kilátásaik tekintetében, és jellemzően tudatában vannak annak, hogy üzleti tevékenységük alapvető megújítására van szükség. Akár a generatív MI bevezetésének felgyorsításáról vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos üzleti kihívások és lehetőségek kezeléséről van szó, az idei évvel az átalakulás felgyorsul.” - összegzi a globális felmérés főbb megállapításait Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa. 

Nyugat-Európa és Észak-Amerika inkább pesszimista, de létszámnövekedést várnak minden régióban

A világ legtöbb részén a vezérigazgatók inkább optimisták, mint pesszimisták a hazai gazdasági kilátások tekintetében. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában azonban a vezérigazgatók nem követik ezt a tendenciát: Nyugat-Európában 32%-uk számít a hazai gazdaság növekedésére, míg 48%-uk visszaesést vár; Észak-Amerikában ez a két arány 31%, illetve 52%. 

A vezérigazgatók jellemzően az alkalmazotti létszám növelését, semmint csökkentését tervezik a következő 12 hónapban: 39%-uk számolt be arról, hogy legalább 5%-kal tervezik növelni a dolgozók számát. A munkáltatók minden régióban nagyobb valószínűséggel számolnak létszámnövekedéssel, ezen belül is a közel-keleti régió várakozásai a legambiciózusabbak a munkaerő-felvétel tekintetében (65%). 

Megatrendek fékezik az optimizmust

A vezérigazgatók egyre jobban tudatában vannak a globális megatrendeknek, illetve azok vállalkozásokra gyakorolt hatásának. Bár a fejlődési pálya pozitív, a bizakodás óvatos, mindenekelőtt a megatrendeknek köszönhetően – ideértve a technológiai változásokat, jellemzően a generatív mesterséges intelligenciát, valamint az éghajlatváltozást. A vezérigazgatók közel fele (45%) úgy véli, hogy vállalata egy évtized múlva nem lesz életképes, ha a jelenlegi úton halad tovább (2023-ban ez az arány 39% volt). Szintén a megatrendek kezelésével kapcsolatos bizonytalanságot tükrözi az is, hogy a vezérigazgatók kevésbé bizakodóak saját vállalatuk bevételeinek növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve (42%-ról 37%-ra csökkent az arányuk). 

A mesterséges intelligencia a megújulás katalizátora 

A vezérigazgatók egyértelműen látják a potenciált a generatív MI-ban, a megkérdezettek közel háromnegyede (70%) véli úgy, hogy az jelentősen megváltoztatja az értékteremtés módját a következő három évben. Az MI rövid távú hatásaival kapcsolatban is optimisták: 58% számít arra, hogy a mesterséges intelligencia javítja termékeik vagy szolgáltatásaik minőségét, és csaknem fele (48%) mondja azt, hogy növelni fogja az érdekelt felekkel való bizalomépítési képességüket a következő 12 hónapban. Arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia a vállalkozásuk eredményeit is támogatja: 41%-uk a bevételek növekedését, 46%-uk a jövedelmezőség javítását vizionálja. A technológiai, média- és távközlési szektor a legbizakodóbb a profitra gyakorolt hatást illetően (54%), míg az energia és közmű ágazatok vezetői a legkevésbé optimisták (36%) az MI tekintetében. 

A cégvezetők egyre inkább a generatív MI transzformatív előnyeit keresik, és 69% ehhez szükségesnek látja a munkaerő továbbképzését is. Ami az MI-nak tulajdonított aggodalmakat illeti, a kiberbiztonsági kockázatok (64%), a félretájékoztatás (52%), a jogi kötelezettségek és a jó hírnevet veszélyeztető kockázatok (46%), valamint az ügyfelek vagy alkalmazottak bizonyos csoportjaival szembeni részrehajlás növekedése (34%) szerepel. 

A dekarbonizáció pénzügyi tervezésbe integrálása még várat magára 

A vezérigazgatók jól haladnak az éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásaik teljesítésében: 76%-uk már tett lépéseket az energiahatékonyság javítására, míg 58%-uk hasonló előrehaladást ért el az új, klímabarát termékek, szolgáltatások vagy technológiák innovációja terén. Ugyanakkor mindössze 45%-uk számolt be arról, hogy beépítette az éghajlati kockázatokat a pénzügyi tervezésébe (31% ezt nem is tervezi). A cégvezetők a fizikai klímakockázatokhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések tekintetében is vegyesen nyilatkoztak: 47%-uk tett lépéseket, míg 29%-nak nincsenek erre vonatkozó tervei. 

A felmérés a dekarbonizáció jelentős támogatottságát mutatja: a megkérdezettek mindössze 26%-a mondja azt, hogy az igazgatóság vagy a vezetőség ellenállása mérsékelten vagy jelentősen akadályozza a dekarbonizációt. A vezérigazgatók a szabályozás összetettségét (54%) és a klímabarát beruházások alacsonyabb megtérülését (51%) említik a legnagyobb leküzdendő akadályként. 

Újratervezés és hatékonyságnövelés szükséges 

A felmérés rámutat, hogy a kisebb vállalatok nagyobb kockázatnak vannak kitéve: a 100 millió dollárnál kevesebb éves bevételt generáló cégek vezetőinek 56%-a úgy véli, hogy vállalkozásuk legfeljebb tíz évig lesz életképes, ha a jelenlegi pályáján halad tovább. Ez az arány 27%-ra csökkent azon cégek esetében, amelyek éves bevétele eléri vagy meghaladja a 25 milliárd dollárt. 

Szinte az összes vezérigazgató (97%) megjegyezte, hogy az elmúlt öt évben lépéseket tett annak érdekében, hogy megváltoztassa az értékteremtés és szolgáltatásnyújtás módját, és több mint háromnegyedük (76%) legalább egy olyan intézkedést bevezetett, amely jelentős hatással volt vállalata üzleti modelljére. A változás azonban számos kihívást generál a cégvezetők számára: kétharmaduk (64%) a szabályozási környezetnek az üzleti modell újragondolását gátló hatását emeli ki, 55%-uk egymással ellentétes működési szempontokra hivatkozik, 52%-uk pedig a képzett munkaerő hiányára hívja fel a figyelmet. 

További akadály a hatékonyság hiánya. A vezérigazgatók jelentős hatékonyságbeli hiányosságokat észlelnek vállalatuk rutin tevékenységeiben, a döntéshozatali értekezletektől kezdve az e-mailekig – az ezekre a feladatokra fordított idő körülbelül 40%-át ítélik hatékonytalannak. A PwC visszafogott becslése szerint ez a hatékonytalanság akár 10 ezer milliárd dollárnak megfelelő produktivitás kiesést is eredményezhet. 

„Az idei adatok nagyfokú bizonytalanságra utalnak a vezérigazgatók körében, akik ugyanakkor elszánták magukat a változtatásra. Átalakítják üzleti modelljeiket, befektetnek a technológiába és a munkavállalóikba, valamint kezelik az éghajlatváltozással járó kockázatokat és lehetőségeket. Ha a vállalkozások azt szeretnék, hogy rövid és hosszú távon is sikeresek legyenek, bizalmat építsenek, valamint fenntartható és hosszú távú értéket teremtsenek, fel kell gyorsítaniuk a megújulás ütemét.” - zárta gondolatait Bob Moritz, a PwC globális vezetője a davosi Világgazdasági Fórumon tartott sajtótájékoztatón.


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Összes termék megtekintése

Vissza az előző oldalra