Mit kell tudni a számla dátumáról?

Adózás

Nyomtatás
Forrás: www.rsm.hu | Szerző: Sztankó Dániel

Címkék: számlázás


A számla dátuma egy fontos és érzékeny kérdés az adózó és partnere, illetve a NAV számára egyaránt. Fontos pontosan látni a különbséget a teljesítés időpontja és a számlakibocsátás kelte között.

A számlakibocsátás dátuma
 
A számlakibocsátás kelte az a nap, amikor a számla kibocsátásra került. Ezt a dátumot nem lehet módosítani, "visszadátumozni", még abban az esetben, ha a számlakibocsátás valamilyen oknál fogva elmaradt. Értelemszerűen az „előredátumozás” sem megengedett.
 
Mi lehet a teljesítés időpontja? 
 
A teljesítés időpontja előbbiekkel szemben az a nap, amikor az ügylet teljesült vagy teljesítettnek kell tekinteni az áfa-törvény rendelkezései szerint. Az áfa-törvény három teljesítési időpontot ismer:
■ Fő szabály szerinti, avagy tényállásszerű teljesítés,
■ Részteljesítés,
■ Időszakos elszámolási ügylet vagy részletfizetés.
 
Milyen következmények kapcsolódnak a teljesítés időpontjához? 
 
A teljesítési időpont a számlázás kiinduló állomása, amelyhez nagyon sok jogkövetkezmény kapcsolódik, például:
■ A számlakibocsátási kötelezettség a teljesítés függvénye. A számlát az ügylet teljesítéséig, de legfeljebb az attól számított ésszerű határidőn belül kell kibocsátani.
■ Az áfalevonási jog a teljesítés időpontjában nyílik meg.
■ A teljesítés napja határozza meg - főszabály szerint -, hogy az adott számlát mely adó-megállapítási időszakban kell szerepeltetni (ez alól vannak kivételek, például az előleg, amelynek átvétele önmagában adófizetési kötelezettséget keletkeztet).
■ Devizás számla esetén a számlán forintban feltüntetendő áfa összegét leggyakrabban a teljesítés napján érvényes árfolyam alapján kell megállapítani.
 
Ebből kifolyólag a teljesítés időpontja rendkívül fontos tényező az adózó számára. Annak lehagyása a számláról csak akkor lehetséges, ha a számlát a teljesítéssel egyidejűleg bocsátották ki.
 
Befogadói oldalon, ha a számlán nem szerepel a teljesítés időpontja, annak két oka lehet:
■ A számlát a teljesítés időpontjában bocsátották ki, így ez a számla jó.
■ A számlát nem a teljesítési időpontjában bocsátották ki, így nem csak a számlakibocsátás keltét, hanem a teljesítés napját is fel kellett volna tüntetni, ezért ez a számla nem jó.
 
Miért érdemes a teljesítési időpontot feltüntetni a számlán, akkor is, ha nem kötelező?
 
De még abban az esetben is érdemes (bár nem kötelező) feltüntetni a teljesítés időpontját a számlán, ha a számlakibocsátás a teljesítéssel egyidejűleg történt meg. Gondoljuk csak az alábbiakra:
 
A könyvelés számára is fontos információkat hordoz az ügylet teljesítési időpontja.

Az online számlaadat-szolgáltatás rendszerben (100.000 forintot meghaladó áfatartalmú áthárított belföldi számlák esetén) az adatszolgáltatás formáját előíró xsd séma szerint az adatszolgáltatáshoz használatos invoice xml-ben a teljesítés időpontját és a számla-kibocsátás keltét kell szerepeltetni. 
 
■ Ha minden esetben feltüntetjük a teljesítés időpontját, így saját adminisztratív terhünket könnyítjük, és nem kell még egy vizsgálati szempontot kell beépíteni a rendszerbe (ha a számlakibocsátás kelte egyenlő a teljesítés időpontjával, akkor a teljesítés időpontja nem kötelező, egyéb esetben kötelező) 
 
■ Könnyen összezavarhatjuk a számlabefogadót (ld. a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával. 
 
A fizetési határidő szerepeltetése a számlán
 
Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán - az áfa-törvény szerint - nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat. 
 
Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező.
 
Sztankó Dániel
www.rsm.hu  

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Összes termék megtekintése

Vissza az előző oldalra