Márkaépítő üzleti megoldások, mesterséges értelmek

Cégvezetés 2019-07-15

Nyomtatás

Forrás: Ügyvezetők Klubja | Szerző: Pintér Gábor

Napjaink egyik meghatározó, infokommunikációs technológiát (IKT) alkalmazó területe az ún. okosmegoldások (SMART megoldások) kialakítása. Vajon mitől hosszú távon is fenntarthatóak az okosmegoldások és mit értsünk a gyakorlatban e fogalmi kör alatt? Mennyiben változtatják meg ezen megoldások a vállalati márkánkat és portfóliónkat?

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) erre szakosodott Egyesült Innovációs és Tudásközpontjának (EIT) oktatási anyaga szerint, „olyan intelligens vagy más néven „okos” megoldásokat kell találnunk, amelyek egyrészről fenntarthatóak, másrészről elősegítik a gazdasági prosperitást és az egyre komfortosabb, biztonságosabb életvitelt.“

A közös áttekintéshez és elemzéshez három megoldást emelnék ki ezen a téren. Egyrészt az „okos“ megoldásokat, azon belül a SMART City koncepciókat és még ide sorolom a Mesterséges Intelligencia (MI) alapú megoldásokat is, amelyeket górcső alá vehetünk a témában.

1. Okosmegoldások

Számomra egy SMART megoldás-t az különbözet meg egy általános és hosszú távon is fenntartható üzleti hasznot vagy más előnyöket biztosító megoldástól, hogy nemcsak az adott szakterület vagy üzletág problémakörében nyújt megoldást. Tehát egy SMART megoldás, általában egy olyan összetett rendszerként működik, amely akár többféle üzletág vagy gazdasági szektor megoldásait kapcsolja össze végeredményként egy egységes és általábna új jellegű megoldássá. Ez sokszor a vállalati portfolióban is új szolgáltatási elemet, területet jelent.

Ezért a vállalatvezetők számára is fontos kérdés, hogy mikor lépik át a saját üzletáguk határait egy okosmegoldás bevezetésével és ez vajon milyen viszonyban van a kiépített márkájukkal, értékrendjükkel. Érdemes megfontolni, hogy kell-e hozzá plusz márkaépítési akciókat beépíteni vállalatvezetési szempontokból. Az Ügyvezetők Kézikönyve 2019 kiadásának VII. fejezetét érdemes áttekinteni e téren, illetve a cegmenedzseles.hu oldalán is tájékozódhatunk.

Például egy intelligens parkolási rendszerben az az előnyös (hozzáadott érték), hogy egyszerre vannak térinformatikai megoldáselemei, közlekedési rendszerintegrációk, telekommunikációs helymeghatározó kapcsolatok és többféle adatkommunikációs csatornák, illetve pénügyi szektorba futó fizetési/elszámolási megoldások, szolgáltatási vagy állami szektorba mutató ügyfélkapcsolatkezelési részek a megoldásban.

Elmondható, hogy az egyes üzletágak, de akár a különféle üzleti szektorok általában véve is eltérő modellekben működnek, más-más informatikai területek előnyeit kihasználva építkeznek és ezért speciális infokultúrákat is jelentenek. Ezek ötvözése igazi kihívás manapság egy-egy valódi okosmegoldásban, de ezért is jelent nagy újdonságot és piaci potenciált, hiszen új ügyfélkört lehet elérni, ami a digitalizáció és digitális transzformáció egyik alapja is egyben.

Egy pénzintézet a központi rendszereinek robosztusságát, ezek megbízhatóságát, az ügyféladat-kezelési, kockázat-elemzési technológiáit, internetbanki vagy újabbnál újabb ügyfélkapcsolati megoldásait építi a többiekhez képest más fókusszal. Egy telekommunikációs cégben például az internetelérési és a mobil hálózati technológiák, adatátviteli szolgáltatások fejlődnek piacvezető módon, persze eleve ettől a tualjdonságától lett egy adott cég az adott szektor tagja. Nem mindegy, hogy hova helyezi egy-egy ilyen vállalat a szolgáltatási portfoliójának a fő fókuszát és ez nagyban befolyásolja azt is, hogy milyen márkát tud építeni hozzá, hogyan kötődnek és találják meg az ügyfelei a szolgáltatásait, arculatát.

Szóval azt állítom, hogy a SMART megoldások révén tulajdonképpen egy-egy adott vállalat képes átlépni a határain és kilépni a saját versenykörnyezetéből, egy új, más jellegű ügyfeleket és szolgáltatásokat beépítve bővíteni a portfolióját, ügyfél oldali bevonzási képességét.

2. SMART City koncepciók

Egy intelligens (vagy másnéven okos, azaz élhető) város hasonló elönyökkel bír. Nemcsak a polgárainak a szolgáltatásait kezeli, hanem ezeket különféle szinteken kapcsolja össze a megoldásaival, akár a kisközösségi, az önkormányzati, állami szinteken értelmezett felhasználói csoportok szerint, akár a különféle üzleti szektorokból átfedetten épülő megoldáscsomagok révén. Ráadásul nemcsak a vállalkozások nyújtanak benne szolgáltatásokat, hanem az egyének is mini szolgáltató centrumokká válhatnak, pl. az saját adataik hozzáadásával biztosítva információt a többi felhasználó számára (pl. a közlekedési dugó elkerüléséhez, várólisták sorrendjének kialakításához, vagy hasonlóan több ügyfelet érintő szolgáltatásokhoz).

3. Mesterséges Intelligencia alkalmazása

A fentiek miatt új és nem struktúrált, nem validált információk is keletkezhetnek a rendszerekben, amelyet az ún. Bid Data terület fed le manapság. Ezen nagyvolumenű, nagysebességű, nagy változatosságú és változó megbízhatóságú adatokat értünk általában. Ahhoz, hogy egyáltalán kinyerjük az adatokból a számunkra szükséges üzleti információt (lásd: Chaos Understanding Technology írásomat a jelek információkká alakításához), illetve IT eszközökkel elvégezzük az információk összesítését, átfogó elemzését, az adatok összefüggéseinek megtalálását és értelmezését, egyre komolyabb megoldások szükségesek (pl. Üzleti intelligencia megoldások, Mesterséges Intelligencia alapú Machine Learning - öntanuló megoldások az adatok értelmezéséhez, stb.).

Mindhárom területen rengeteg hasznos megoldás keletkezik manapság és részét képezik a piacvezető pozíció elérését biztosító, megkülönböztető és értéknövelő szolgáltatásainknak. Ezek pedig fontos részét képezik a céges márkának is, így egyszerre kell vigyáznunk rájuk és a szolgáltatások révén bővülő, törzsügyfelekké váló felhasználókra. Az okosmegoldások révén hatékonyabb márkaépítésünk, ez alapján pedig megújuló és fenntartható vállalati értékrendünk is lehet.

Pintér Gábor

#mindmateinspiration

https://hu.linkedin.com/in/gpinter

Vissza az előző oldalra