A gazdaság lassulása sem csillapítja a cégek toborzási aktivitását

Cégvezetés 2023-09-12

Nyomtatás

Forrás: 2rkomm

A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét, miközben csökkentést 19 százalékuk tervez. Átlag feletti mértékben várható munkaerőfelvétel az alapanyag- és feldolgozóiparban, a pénzügyi és ingatlanpiaci cégeknél, az energetika és közmű, valamint az IT szegmenesekben is. – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.

A ManpowerGroup a világ 41 országában, közel 39 ezer munkáltató körében folytatta le negyedéves felmérését, melynek keretében Magyarországon a munkáltatók 510 fős reprezentatív mintájában szereplőket kérdezték meg negyedik negyedéves munkaerő-felvételi szándékaikról.

A munkáltatói válaszokból származtatott, szezonálisan kiigazított Nettó Foglalkoztatási Mutató (NFM) 13 százalékos átlagos értéket ért el, ami 1 százalékponttal múlja felül az előző negyedéves értéket, miközben az egy évvel korábbi szintnél 18 százalékponttal magasabb. Év/év alapon a 41 vizsgált ország közül a magyarországi volt az egyik legnagyobb mértékű növekedés.

A 13 százalékos létszámbővítési mutató egy olyan országos átlag, amelytől az egyes szektorokat vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók. A legnagyobb felfutást a pénzügy és ingatlan (NFM: +28%), az energia és közmű (+25%), az alapanyag- és feldolgozóipar (+22%), valamint az IT (18%) szektorokban várják. Átlag körül bővülhet a logisztika és autóipar, illetve a fogyasztói javak és szolgáltatások (+12-12%) szegmense, A legkisebb mértékű bővülésben a kommunikációs szolgáltatások (+7%) területén működő vállalatok, szervezetek bíznak, miközben az egészségügy és élettudományok (-17%) területén komolyabb visszaesésre számítanak a piaci szereplők.

„Bár a már elérhető GDP adatok egyelőre továbbra is recessziót mutatnak, immár ez lesz a második negyedév, amelyben a munkáltatók közel harmada létszámnövelést tervez végrehajtani – mondta Fehér Tamás, a Manpower Magyarország és Horvátország ügyvezető igazgatója. – Mindez azt mutatja, hogy a cégek számottevő része már a piacainak újbóli élénkülésével kalkulál, emellett ebben az időszakban már egyes új beruházások további munkaerő-felszívó hatása is megmutatkozik.”

Az ország különböző régiói szerint is jelentős az eltérés a várakozásokban. A legszélesebb körben Közép-Magyarországon (NFM: +21%), a Dél-Alföldön (+20%), Budapesten (+18%) és Észak-Magyarországon (+15%) várnak létszámbővülést, ugyanakkor az Észak-Alföldön (-7%) jóval több elbocsátásra, mint munkaerő-felvételre számítanak. A Dunántúl régióiban pedig egységesen átlag alatti létszámnövekedést terveznek a vállalatok.

Cégméret alapján csoportosítva a válaszokat az állapítható meg, hogy a közepes és nagyvállalatok kimutathatóan optimistább kilátásokkal rendelkeztek, mint az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztató cégek.

Az előző negyedévhez képest tovább javultak a munkaerőpiaci kilátások nemzetközi szinten is. A mutatószám igen magas, 30 százalékos szinten áll, ami egy negyedév alatt további 2 százalékpontos növekedést mutat. Nettó létszámleépítést a vizsgált 41 ország egyikében sem várnak. Európában a világátlagtól valamelyest elmaradó a várakozás, az öreg kontinensen a legszélesebb körben Svájcban (NFM: 38%), Portugáliában (+35%), Svájcban (+35%), Finnországban (+33%), Írországban (+33%) és Belgiumban (+31%) terveznek munkaerő-bővülést.-

A felmérés változó összeállítású részében ezúttal többek között arra kérdeztek rá, hogy a cégvezetők szerint melyek a munkaerő termelékenységének javulását leginkább elősegítő tényezők. A beérkező válaszok alapján leginkább a szakmai fejlődés – képzések, képességek fejlesztése révén – a legfontosabb (40 százaléknyian jelölték ezt a szempontok), a pozitív munkakultúra és a munka-élet egyensúly biztosítása egyaránt 36-36 százalékot kapott, a világos célok mentén történő működést is 33 százaléknyian tartották kulcsfontosságúnak. Érdekesség, hogy a technikai újdonságoknak a válaszadók jóval kisebb hatást tulajdonítottak: az új mesterséges intelligenciához kapcsolható eszközök alkalmazását csupán 18 százaléknyian, a meglévő technikai eszközök aktívabb használatát 17 százaléknyian tartották a hatékonyságnövelés fontos aspektusának.

Vissza az előző oldalra