25 éves a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány


A Mikrohitel Program általános célja a kisvállalkozások pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással való támogatása, elsősorban azon a területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni. Ennél a hitelbírálat a Helyi Vállalkozói Központokban (HVK) történik, így lehetőség van a térségi sajátosságokat figyelembe vevő konstrukciók alkalmazására. Az államtitkár szerint ennek is köszönhető, hogy ez a program az unió egyik sikertörténete.

A kormány a vállalkozások megerősítésén dolgozik, a célja az, hogy 15-20 százalékkal emelkedjen a kis- és középvállalkozások hozzájárulása a GDP-hez, ezért folytatja a vállalkozási környezet javítását, valamint segíti fejlesztési forrásokhoz való hozzáférésüket - mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) rendezvényén. 
 
Az államtitkár az MVA 25 éves fennállása alkalmából tartott jubileumi rendezvényen hangsúlyozta, érdemes vállalkozni, beruházni és kockáztatni, mert van "biztosítókötél" - ennek számít az MVA szakmai és anyagi segítsége, valamint a kormány 2010 óta megbízhatóan működő gazdaságélénkítési és fejlesztési programhálózata. 
 
Csuhaj V. Imre, az MVA kuratóriumának elnöke a rendezvényen elmondta: az MVA-val együttműködő alapítványok mikrohitelen túlmutató fejlesztési hitelkonstrukcióival és egyéb pénzügyi eszközeivel együtt 25 év alatt több mint 95 milliárd forint jutott el mintegy 75 ezer vállalkozáshoz. 
 
Az államtitkár kiemelte a Mikrohitel Programot, aminek általános célja a kisvállalkozások pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással való támogatása, elsősorban azon a területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok nem tudják kielégíteni. Ennél a hitelbírálat a Helyi Vállalkozói Központokban (HVK) történik, így lehetőség van a térségi sajátosságokat figyelembe vevő konstrukciók alkalmazására. Az államtitkár szerint ennek is köszönhető, hogy ez a program az unió egyik sikertörténete. 
 
A válság során bebizonyosodott, hogy azok az országok tudtak stabilabban, erősebben kikerülni a recesszióból, ahol az ipari termelés aránya magasabb volt. Magyarországon is cél, hogy növekedjen a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások aránya, olyan erős lábakon álló vállalkozások jöjjenek létre, amelyek megállják a helyüket a nemzetközi versenyben is. Ezért támogatják azokat a fejlesztéseket, amelyek a hazai és az európai uniós forrásokat ennek a célnak az érdekében használják fel - fejtette ki az államtitkár.
 
Rákossy Balázs szólt arról is, hogy Magyarország jelentős gazdasági eredményeket ért el az elmúlt években, amelyek tágították a gazdaságpolitika mozgásterét. Hozzátette, arra számítanak, hogy a gazdaság növekedése a következő időszakban is folytatódik, a legutóbbi számítások szerint idén 2,8-2,9 százalékkal nő a magyar gazdaság.
 
A vállalkozások azt várták a kormánytól, hogy az ország kilábaljon a válságból, átalakítsa a vállalkozói környezetet, elősegítse a fejlesztési forrásokhoz való hozzáférést, és hatékonyan működtesse a támogatási rendszert - mondta az államtitkár. Hozzátette, ez megtörtént. A gazdaság 2013 óta jól láthatóan gyarapszik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, 2014-ben pedig a növekedés üteme elérte a 3,6 százalékot. Ilyen dinamikus bővülésre utoljára a válság előtt volt példa. Pozitívum, hogy a magyar gazdaság úgy mutat fel jelentős bővülést, hogy közben a belső és a külső egyensúlyát is megőrzi, a növekedést tehát nem hitelfelvétel alapozza meg.
 
Kitért arra is, hogy az mkkv-k csaknem 2 millió embernek biztosítanak munkahelyet, azaz a munkavállalók több mint 73 százalékát foglalkoztatják, és míg 2011-ben a bruttó hozzáadott érték 54,9 százalékát, 2012-ben már 55,2 százalékát állították elő. 
 
Az új, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják, ezen belül 490 milliárd forint a hazai kkvv-k fejlesztését szolgálja majd. Ezek a források elősegítik, hogy a feldolgozóipar megerősödjön, és lehetővé teszi további bekapcsolódását az exportba. Az államtitkár szerint ezzel közelebb kerülhet az ország azon hármas cél megvalósításához, amely úgy foglalható össze: jöjjön létre egy erős középvállalkozói réteg, a kisvállalkozásoknak legyen lehetőségük középvállalattá növekedni, és ezek a vállalkozások megfelelő gazdasági alappal bírjanak ahhoz, hogy hitelképes szektorként működhessenek.

Vissza az előző oldalra

Webáruház

Összes termék megtekintése

Vissza az előző oldalra