Cégvezetés hírek, információk
Jog kategória hírei

Mintegy 20 százalékkal nőtt a védjegybejelentések száma

Jog

Nemzeti és uniós védjegybejelentés létezik, utóbbit azok választják, akik az unió más területein is védelmet szeretnének szerezni, nem csak Magyarországon. Ebből a bejelentésből sokkal több érkezik, mint nemzetiből.

Tőkeemelés festménnyel vagy logóval?

Jog

Akár a céges logó vagy egy tag festménye is elegendő lehet a tőkeemeléshez, apport formájában. Erről nagyon sok vállalkozás valószínűleg nem tud.

Eljött az ideje a kft. tözstőkefelemelésnek - ahol még nem tették meg

Jog

A törvény előírta a törzstőke 500 ezer forintról 3 millióra emelését 2017 március 15-ig. Ha a társaság a tőkeemelés feltételeit nem tudja biztosítani, ugyanezen időpontig döntenie kell a cég átalakulásáról. Ezeket a változásbejegyzési kérelmeket pedig harminc napon belül, azaz legkésőbb április 14-éig kell jogi képviselő útján elektronikusan benyújtani a cégbírósághoz

Jelentősen nőtt a fizetési meghagyások száma tavaly

Jog

A fizetési meghagyási kérelmek túlnyomó többségét cégek kezdeményezték és csak elenyésző százalékát terjesztették elő magánszemélyek, holott a kis összegű - egymillió forint alatti - tartozások vagy károkozás esetén a fizetési meghagyás a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás a jogosnak tartott pénzkövetelések pereskedés nélküli visszaszerzésére.

Ügyvezetők vád alatt - őrző-védő cégek

Jog

Az árbevétel után nem akarták a forgalmi adót bevallani és befizetni, ezért a tevékenységet névleg több beszervezett társaságnak alvállalkozásba adták. A tényleges szolgáltatást azonban a vádlottak által irányított társaságok végezték, a munkavállalókat is ők foglalkoztatták.

Adócsalás esettanulmányok - műtrágyával

Jog

A cégek rendszeresen szereztek be műtrágyát nettó áron, főként Lengyelországból és Szlovéniából. A termékek magyar értékesítése után fizetendő áfáját úgy csökkentette, hogy a műtrágya beszerzését hamis belföldi számlákkal igazolta. Nem törődtek az ekáerrel sem. Főszereplő: a fiktív számla.

Békéltető testület: nyilvános lista készül a fogyasztóbarát vállalkozásokról

Jog

A tájékoztatás szerint a pozitív listára azok a vállalkozások kerülhetnek fel, amelyek a kérelmező jelzése alapján önként teljesítették az egyébként nem kötelező ajánlásokat.

A versenyhivatali bírságolás öt éve

Jog

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2016 évben összesen 94 eljárást indított és 109 ügyet zárt le, többet, mint a korábbi esztendőkben. A legtöbb esetben – az eljárások mintegy 40 százalékában – a fogyasztók megkárosítása, illetve megtévesztése volt a vád. Nőtt a kartellek, az erőfölénnyel visszaélők ellen kezdeményezett eljárások száma is. A jogsértéseket elkövetőkre az idén összesen mintegy 5 milliárd forint bírságot szabott ki a GVH

Ügyvezetők vád alatt - szabálytalan hulladékkezelés

Jog

2008 és 2014 között a vádlott által vezetett hét gazdasági társaságnál a dolgozók munkabér-kiegészítés címén készpénzes juttatásban is részesültek, amely után a társaságok nem teljesítették az adó- és járulékbevallási kötelezettségüket, és ezzel mintegy 67 millió forintos kárt okoztak a központi költségvetésnek.

EU-bíróság: uniós jogot sértenek a céges autók visszatartására vonatkozó magyar törvények

Jog

Sértik az európai uniós jogot azok a magyarországi törvények, amelyek lehetővé teszik, hogy a szabálytalanságot elkövető járművezető megbírságolásakor a hatóságok biztosítékként visszatartsák az általa vezetett, de nem az ő, hanem a szabálysértés miatt amúgy felelősségre nem vont munkáltatója tulajdonában álló gépjárművet - döntött szerdán az Európai Unió Bírósága.

A közbeszerzési jogsértések fele az alvállalkozók bevonásával függ össze

Jog

Több mint 170 ellenőrzést indított a Közbeszerzési Hatóság a közbeszerzési eljárások szerződéseivel összefüggésben; a feltárt jogsértések mintegy 50 százaléka az alvállalkozók bevonásával függ össze, a büntető feljelentések zöme pedig nagyléptékű építés-beruházások teljesítéséhez köthető

Cégvezetők vád alatt - feketefoglalkoztatás

Jog

Bevett gyakorlat volt, hogy az alkalmazottak "hivatalos" illetményüket átutalással, feketebérüket és a túlórákért kapott összegeket pedig készpénzben kapták. A könyvelésbe csak az átutalással fizetett bérek kerültek, így a gyanúsított a zsebbe fizetett pénzekkel 67 millió forint járulékot és adót csalt el. Vádemelést javasol a NAV.


Vissza az előző oldalra