Foglalkoztatás vállalkozási, megbízási jogviszonyokban - kata után

Foglalkoztatás vállalkozási, megbízási jogviszonyokban - kata után

Kiadványunk megadja a választ arra a kérdésre, hogy a kata utáni helyzetben melyik vállalkozási forma és adózási mód a legelőnyösebb vállalkozási / foglalkoztatási konstrukció. Foglalkoztatók és vállalkozók figyelmébe! Önadózó 2023 évi előfizetőknek ingyenes, kérje e-mailben: info@onadozo.hu

  • Formátum: e-Könyv (Pdf)
  • Kiadó: Adónet.hu
  • Kiadás éve: 2022
  • Szerző: dr. Szabó Tibor
  • Terjedelem: 51 oldal

Online elérhető tartalom.
Sikeres vásárlás és az ellenérték beérkezése és könyvelése után a visszaigazoló e-mailben található elérhetőségen vagy a korábbi rendelései alatt elérhető.

Bruttó ár: 6 350 Ft

db  

Részletes leírás

A munkaviszonyon kívűli tipikus  foglalkoztatási jogviszonyokat  és azok közterheit foglaljuk össze, úgy, hogy megvizsgáljuk a jogokat, kötelezettségeket, kockázatokat, a felmerülő közterheket, előnyöket, hátrányokat először a kifizető-foglalkoztató, aztán a foglalkoztatott vállalkozó nézőpontjából. 

A kata utáni helyzetben nincs egy általános kisadózói adónem, amelyet mindenki választ és megelégedéssel alkalmaz, ez helyett  van egy összetett, többismeretlenes egyenlet, amelyben a személyi feltételeket kell beilleszteni az egyes vállalkozási formákba és adózási módokba és így szerencsés esetben összerakható egy kisebb adóteherrel járó – a régi katával összemérhető vállalkozási – foglalkoztatási  konstrukció.  

Kiadványunkban bemutatjuk a megbízási és vállalkozási szerződések Ptk-beli szabályait, és munkaviszonytól való elhatárolásuk szempontjait.

Először a foglalkoztató-kifizető nézőpontjátból vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy nála mivel jár egy magánszemély, egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság megbízási vagy vállalkozási szerződéssel való foglalkoztatása. Bemutatjuk ennek adózási és munkaügyi ellenőrzési kockázatait is.

Ezt követően a foglakoztatotti oldal nézőpontjából vizsgáljuk meg azt a kérdést, hogy melyik vállalkozási forma és melyik adózási mód lehet a régi kata megszüntetése utáni helyzetben a legelőnyösebb vállalkozási konstrukció. Van azért választék, lehet magánszemélyként is tevékenységet végezni, különösen előnyös az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai szerint dolgozni – már aki a foglalkozásánál jogosult erre.  Bemutatjuk az ekho alkalmazásának szabályait mind a kifizetőnél, mind a foglakoztatott magánszemélynél. Egyéni vállalkozóként mivel jár a vállalkozói szja szerinti adózási mód, és mivel jár az átalányadózás? Megválaszoljuk, hogy melyik az előnyösebb. Kitérünk a főállás, mellékfoglalkozás, nyugdíj melletti vállalkozás problmeatikájára is. A foglalkoztatotti  oldalon gazdasági társaság is szerepelhet – jellemzően betéti társaság, vagy korlátolt felelősségű társaság.  Itt is össze lehet állítani olyan tagi-munkavégzési konstrukciókat, amelyekkel a foglalkoztatotti oldal is optimalizálhatja adókötelezettségeit.

Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 5
2. Megbízási szerződés, vállalkozási szerződés a ptk.-ban 7
2.1. A vállalkozási szerződés 8
2.2. A megbízási szerződés 13
3. Foglalkoztatási megbízási, vállalkozási szerződéssel – a foglalkoztató nézőpontjából 16
4. Magánszemély foglalkoztatása megbízási jogviszonyban 22
5. Ekhós magánszemély foglalkoztatása 25
6. Az egyéni vállalkozó – a vállalkozói szja szerinti adózási módban 31
6.1. A vállalkozói szja szerinti adózás 31
6.2. Egyéni vállalkozó járulékfizetése a vállalkozói szja hatálya alatt 34
6.2.1. Főállású egyéni vállalkozó havonta fizetendő közterhei a vállalkozói szja hatálya alatt 36
6.2.2. Mellékfoglalkozású egyéni vállalkozó havonta fizetendő közterhei a vállalkozói szja hatálya alatt 37
6.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke a vállalkozói szja alatt 38
6.3. Szja-s egyéni vállalkozó további adókötelezettségei 39
6.3.1. Általános forgalmi adó 39
6.3.2. Helyi iparűzési adó 39
6.3.3. Szja-s egyéni vállalkozó bevallási kötelezettségei 40
7. Egyéni vállalkozó az átalányadó alatt 41
7.1. Az átalányadó jellemzői 42
7.2. Az egyéni vállalkozó Járulékfizetése az átalányadó alatt 46
7.2.1. Főállású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke: 46
7.2.2. A mellékfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja és mértéke: 46
7.2.3. A kiegészítő tevékenységű (nyugdíjas) átalányadózó egyéni vállalkozót havonta terhelő közterhek alapja
és mértéke: 47
7.3. Egyéb adókötelezettségek átalányadó alatt 47
7.3.1. Általános forgalmi adó 47
7.3.2. Helyi iparűzési adó 48
7.3.3. Átalányadós egyéni vállalkozó bevallási kötelezettségei 48
8. Vállalkozás gazdasági társaságban 49

Vissza az előző oldalra