Kriptojövedelmek adózása

Adózás 2025-03-14

Nyomtatás

Forrás: Önadózó | Szerző: Önadózó

Írásunkban bemutatjuk a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletek kapcsán keletkezett jövedelmek személyi jövedelemadó kötelezettégét

Az utóbbi években jelentősen bővült a kriptoeszközökkel jövedelmet realizálók köre és az ügyletek volumene. Jövedelmet elérni többféle módon lehetséges, így például:

kriptoeszközökkel való kereskedéssel;
bányászattal (kriptoeszköz előállításával);
fork esetében (soft fork esetén a blokklánc „szoftverfrissítése valósul meg, melynek során például új jellemzőket vagy funkciókat hoznak létre; hard fork esetén a kód annyira megváltozik, hogy az új verzió már nem kompatibilis a korábbi blokkokkal, a blokklánc kettéválik, az eredeti blokklánc és az új szabályrendszert követő új verzió jön létre, pl: Bitcoin Cash, Bitcoin Gold);
staking tevékenységgel (amely a kriptovaluta tárcában lévő eszköz esetében a hagyományos banki befektetések, lekötések után járó kamatokhoz vagy a részvények után kapott osztalékokhoz hasonló jövedelmet eredményező kvázi lekötési tevékenység);
non-fungible tokenek (a továbbiakban: NFT) készítésével és értékesítésével, NFT-vel való kereskedéssel (az NFT-k jellemzően művészeti alkotások, zenék, képek, digitális formában létező grafikák, vagyontárgyak digitális tulajdonjogait tudják megtestesíteni tokenek formájában);
tokenkibocsátással (például valaki kifejleszt egy kriptoeszközt);
airdrop során szerzettt tokenekkel (melynek során a magánszemélyek pl. ingyenes coinokat vagy tokeneket szereznek, azért, hogy az adott coin vagy token növelje a felhasználóbázisát, vagy hogy az adott személy azt népszerűsítse);
market makeri tevékenységgel (melynek során az e tevékenységet végző likviditást nyújt a piacnak, azaz egy viszonylag szűk árfolyamsávban tesz bele az ajánlati könyvbe a középárfolyam alá és fölé nagy összegű megbízásokat, így egyrészt egy jól megírt szoftveres algoritmussal önmagának is nyereséggel kereskedik, de magát a tőzsde működését is elősegíti).

A jövedelemszerzés specifikumait figyelembe véve 2022. január 1-jétől új szabályozás lépett hatályba a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmek személyi jövedelmadózása kapcsán, mely a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem címen különadózó jövedelemként határozza meg a kriptoeszközökből származó jövedelmet. Írásunkban bemutatjuk a régi, nem dedikált szabályokat is, mivel aki nem élt az új szabályozáshoz kapcsolódó amnesztia adta lehetőséggel, annak a kriptoeszközzel megszerzett jövedelmei vonatkozásában az új szabály alkalmazhatóságát megelőző évek vonatkozásában még ezen általános szabályok alapján kell teljesítenie közteherfizetési kötelezettségét.

Magyarország adóztatási jogának alapja

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) részletszabályainak bemutatása előtt érdemes kitérni arra, hogy a különböző külföldi vonatkozású, kriptoeszközzel megvalósuló ügyletek vonatkozásában milyen alapon adóztat Magyarország.

A magánszemély által bányászat, vásárlás, vagy egyéb módon megszerzett kriptovaluta értékesítése túlnyomó részében külföldi internetes szolgáltatókon keresztül zajlik, ebből következően a magánszemély jövedelme külföldről származik. Tekintettel arra, hogy a belföldi adóügyi illetőségű magánszemélyek adókötelezettsége teljeskörű, azaz a világjövedelmükre terjed ki, ezért Magyarország fenntartja adóztatási jogát az értékesítésből származó jövedelem tekintetében. Ugyanakkor vizsgálni kell a jövedelem származási országa és Magyarország között megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezéseit is (amennyiben ilyen létezik). Általánosságban elmondható, hogy az adóegyezmények a kriptovaluta adásvételéből származó jövedelem vonatkozásában külön szabályt nem tartalmaznak, ezért az e formában megszerzett jövedelem az adóegyezmények alkalmazásában egyéb jövedelemnek minősül, amely jövedelem abban az államban adóztatható, amelyben a jövedelmet szerző magánszemély illetőséggel bír. Vagyis amennyiben egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély valamely külföldi kriptokörnyezetben realizál jövedelmet, akkor az ügylet során megszerzett jövedelmet Magyarországnak van joga megadóztatni.

A 2022. január 1-je előtti szabályozás

Az Szja törvény 2022. január 1-jét megelőzően nem definiálta a kriptovalutát, és nem határozott meg külön nevesített szabályrendszert a kriptovalutából származó jövedelmek vonatkozásában. Ez ugyanakkor nem azt jelentette, hogy adózási szempontból nem volt alkalmazandó szabályozás, hiszen az általános szabályok egyértelműen meghatározták a különböző adóztatási pontokat.

Kriptovaluta értékesítéséből származó jövedelem

Az Szja törvény alkalmazásában a kriptovaluta vagyoni értéknek minősült, ugyanakkor az nem felelt meg az értékpapír, a pénzügyi eszköz, az ingó vagy az ingatlan fogalmának. Ezért a kriptovaluta formájában megszerzett vagy annak átruházásából származó jövedelem nem minősülhetett árfolyamnyereségnek, ellenőrzött tőkepiaci ügyletből, vagy ingó értékesítésből származó jövedelemnek. Ugyanakkor az Szja törvény alapelve, hogy a magánszemély minden jövedelme adóköteles, így a kriptovaluta értékesítésével összefüggésben megszerzett jövedelem is adóztatás alá esett.

Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a kriptovaluta kereskedéséből származó jövedelem a magánszemély egyéb jövedelmének minősült [Szja törvény 28. §]. Az egyéb jövedelem megállapítása során a bevétellel szemben elszámolható a kriptovaluta megszerzésére fordított érték, mely vásárlás esetén megegyezik a vételárral. A veszteséges ügyletek nem állíthatóak szembe a nyereséges ügyletekkel, illetve adókiegyenlítésre sem volt lehetőség.

A megállapított jövedelmet a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó kötelezettség is terhelte (a szociális hozzájárulási adó mértéke az utóbbi években folyamatosan csökkent, a 2022. január 1-je előtt közvetlenül hatályos mérték 15,5 százalékos mértékű volt). Amennyiben a jövedelmet a magánszemély nem magyar illetőségű társaságtól, vállalkozástól szerezte és ezért a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kellett megfizetnie, a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja az egyébként megállapított jövedelem 87 százaléka. Tekintettel arra, hogy az egyéb jövedelem az összevont adóalap része, ezért a magánszemély adóelőleg fizetésére volt kötelezett. (A bekezdésben foglalt mértékeket a jövedelemszerzés idején hatályos szabályok alapján kell meghatározni, a korábbi években ezek ugyanis eltérőek voltak.)

Kriptovaluta bányászata

Amennyiben a magánszemély bányászat (vagyis tevékenység) révén jutott kriptovalutához, úgy ezen tevékenységből származó jövedelem (a kriptovalutának mint vagyoni értéknek a megszerzése) az Szja törvény szerint önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősült, hiszen a kriptovalutát a számítástechnikai kapacitás rendelkezésre bocsátásáért, egyfajta tevékenység ellenértékeként juttatják. A bányászat révén elért bevételnek minősült a kibányászott kriptovalutának a megszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke, így a megszerzés időpontjában érvényes, törvényes fizetőeszközben (pl.: USD-ben) megállapított árfolyam. Az Szja tv. alapján ugyanakkor a jövedelem megállapításánál a bevételt és a költséget is forintban kell meghatározni, melynek átszámításására a 6. § szerinti általános szabályok alkalmazhatóak. A jövedelem tehát a kriptovaluta megszerzésekor, és nem annak esetleges értékesítésekor keletkezett.

A bevétellel szemben a „bányászással” kapcsolatosan felmerült igazolt költségek vagy a 10 százalékos költséghányad volt elszámolható. Tételes költségelszámolás választása esetén valamennyi költséget számlával, bizonylattal kellett igazolni. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősült. Eszerint volt elszámolható például a bányászathoz szükséges hardver, szoftver, illetve a működtetés költségei, így a villamosenergia költsége. 10 százalékos költséghányad választása esetén igazolás nélkül elszámolható költségként az önálló tevékenységből származó bevétel 10 százaléka számolható el, így a jövedelem a bevétel 90 százaléka, mellyel szemben további költség elszámolására nem volt lehetőség.

A megállapított jövedelem után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezett. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho törvény) 3. § (2) bekezdés 2. mondata értelmében amennyiben az Szja törvény szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, úgy az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ebben az esetben alkalmazható volt az Szja törvény 29. §-a szerinti szabály, miszerint ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére (kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették), úgy a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Tehát mind a személyi jövedelemadó, mind a szociális hozzájárulási adó alapja a megállapított jövedelem 87 százaléka. (A bekezdésben foglalt mértékeket a jövedelemszerzés idején hatályos szabályok alapján kell meghatározni, a korábbi években ezek ugyanis eltérőek voltak.)

Fontos kiemelni, hogy az önálló tevékenységből származó jövedelem az összevont adóalap részeként adóköteles, az Szja törvény 46. § (1) bekezdése alapján pedig az összevont adóalap adóját adóelőlegként kell megfizetni. Az adóelőleg alapját és összegét a magánszemély állapítja meg és fizeti meg a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig. Az adóelőleg megfizetésének kötelezettsége alól az adózó mentesül mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve vagy egyébként az adott negyedévben fizetendő adóelőleg összege a 10 ezer forintot nem haladja meg. A magánszemélynek az adóelőleget az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi jövedelemadó bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – kell bevallania. A szociális hozzájárulási adó megfizetése a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan előlegként történik, a bevallást pedig az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megtenni.

A 2022. január 1-jétől hatályos szabályok: A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

A kriptovalutákkal való kereskedelem növekvő volumene szükségessé tette, hogy az ilyen típusú ügyletekből származó jövedelem – a korábbi szabályokhoz képest jelentősen kedvezőbb adóterhelés mellett – önálló alcímben, tőkejövedelemként kerüljön nevesítésre az Szja törvényben. Az új szabályok alapján a kriptoeszköz értékesítéséből származó jövedelem már nem az összevont adóalap részét képezi, hanem külön adózó jövedelemnek minősül és kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem címén válik adókötelessé. Ez azt is jelenti, hogy ezen jövedelem vonatkozásában adóalap kedvezmény nem érvényesíthető, továbbá a megfizetett adóról a magánszemély nem rendelkezhet (pl. önkéntes kölcsönös biztosító pénztári rendelkezés).

Az új szabály értelmében kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) alapján az adóévben elért ügyleti nyereség minősül [Szja törvény 67/C. § (1) bekezdés].

A kriptoeszköz fogalma

Az Szja törvény 67/C. § (9) bekezdése meghatározza a kriptoeszköz fogalmát, mely alapján kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Azaz kriptoeszköznek minősülnek a különböző kriptovaluták, illetve a különböző tokenek és non-fungible tokenek (NFT) is, továbbá a kriptoeszközre vonatkozó jogok, ha azokat megoszottt főkönyvi technológiával tartják nyilván.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügylet

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek az az ügyletet minősül, amelyben a magánszemély bárki számára megköthető, elérhető (nem zártkörű) ügyletben kriptoeszköz átruházása, átengedése révén (idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is) nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket szerez [Szja törvény 67/C. § (2) bekezdés].

Azaz adóköteles ügylet kizárólag akkor keletkezik, ha a „kriptoeszköz kikerül a kriptovilágból”, mindaddig amíg kriptoeszköz kriptoeszközre kerül átváltásra, az ügylet nem adóköteles. Így ha a magánszemély fiat-valutából pl. amerikai dollárból vagy akár kriptovalutából Bitcoint vásárol és az adott ügyletet úgy zárja le, hogy fiat-valutában értékesíti a Bitcoint, úgy az kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül. Ha viszont a Bitcoinból Ethereumot vásárol, akkor még nem beszélhetünk kriptoeszközzel végrehajtott ügyletről. Kriptoeszközzel végrehajtott ügylet valósul meg például egy vagyontárgy megvásárlása esetén is, tehát ha például a magánszemély egy autót vásárol kriptoeszközzel, vagy a szállását kriptoeszközzel fizeti, úgy az kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül.

A fogalom zárójelben található kiterjesztő rendelkezése alapján („idértve a kriptoeszköz biztosította jog gyakorlását is”) a kriptoeszköz után fizetett kamat vagy hozam vonatkozásában is alkalmazható a szabályozás.

Bányászat

Bányászat (kriptoeszköz előállítása) esetében adókötelezettség nem merül fel (az Szja törvény 67/C. § (4) bekezdés talpszövege alapján e tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell). Ebben az esetben az adókötelezettség akkor merül majd fel, amikor nem kriptoeszköz formájában valósul majd meg a vagyoni érték megszerzése, tehát például amikor a kibányászott kriptoeszközt a magánszemély értékesíti, vagy azon valamilyen tárgyi eszközt vásárol.

Fork

Kérdésként merülhet fel, hogy fork esetében keletkezik-e adókötelezettség. Tekintettel arra, hogy sem soft fork, sem hard fork esetében nem lép ki az eszköz a kriptovilágból, a magánszemély nem kriptoeszköz formájában nem szerez vagyoni értéket, ezért a fork nem minősül kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek, ezért adókötelezettség nem keletkezik.

NFT

Az NFT esetében annak előállítása nem adóztatási pont, ez felfogható a kriptoeszköz előállításaként, azaz kvázi bányászatként. (Természetesen az NFT megszerzése sem adóztatási pont.) Az NFT esetében az értékesítés sem feltétlenül válik adókötelessé, mivel jellemzően kriptoeszközben történik az NFT értékesítéséből származó jövedelem megszerzése.

Tokenkibocsátás

A bányászással esik egy tekintet alá továbbá a tokenkicsocsátás, mely kapcsán a fejlesztés, whitepaper költsége elszámolható.

Airdrop

Kérdésként merülhet fel, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettség airdrop esetében. Ebben az esetben az Szja törvény 67/C. §-a nem alkalmazható, nem kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem keletkezik, hanem tevékenységi jövedelem, mely a magánszemély önálló tevékenységből származó jövedelmeként válik adókötelessé.

Market makeri tevékenység

Kérdés lehet továbbá a market makeri tevékenység adókötelezettsége. Amennyiben ez a tevékenység kripto-kripto párokban valósul meg, úgy adókötelezettség nem keletkezik. Ugyanakkor, ha a kereskedés kripto-fiat párban történik, úgy az ügyletek vonatkozásában alkalmazni kell az Szja törvény 67/C. §-t.

Staking

Kérdésként merülhet fel, hogy a staking során keletkezett jövedelem kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül. Figyelemmel az előbbiekben kifejtettekre, azaz arra, hogy a kriptoeszköz után fizetett kamat vagy hozam vonatkozásában is alkalmazható a szabályozás, ezért a stakingből származó jövedelemre is alkalmazható az új szabályozás.

Az ügyleti nyereség/ügyleti veszteség megállapítása

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem akkor keletkezik, ha a magánszemély az általa kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek alapján az adóévben ügyleti nyereséget ér el.

Ügyleti nyereséget akkor kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében), ha a tárgyévi ügyletek révén megszerzett bevételek összege meghaladja a kriptoeszközök megszerzésére és az ügyletekhez kapcsolódó díjakra, jutalékokra fordított tárgyévi igazolt kiadásokat. Ez utóbbiba beleértendőek a konkrét ügylethez nem kapcsolódó, de a kriptoeszközök tartásával összefüggő tárgyévi igazolt kiadások is. A kriptoeszközök megszerzésére fordított kiadásokon túl tehát költségként elszámolhatóak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekhez kapcsolódó igazolt díjak és jutalékok, illetve a különböző kriptotőzsdék és wallet szolgáltatók számlavezetési díjai és jutalékai, ha azok nem kriptoeszköz formájában merülnek fel. Mivel a kriptoeszközök közötti tranzakciót figyelmen kívül kell hagyni, ezért csak azok a költségek számolhatók el, amelyek fiat pénzben keletkeznek. A fiat pénzben megfizetett költségek a felmerülésük évében minősülnek olyan ügyleti veszteségnek, amelyek más kriptoügyletek nyereségével állíthatóak szembe.

A fentiek alapján tehát például egy kereskedői tanfolyam díja, illetve a számítógép és monitor költsége kiadásként nem számolható el, viszont egy hidegtárca költsége igen.

Ha a tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét, akkor ügyleti veszteség keletkezik. Azaz a szabályozás az ügyletek adóévi pénzáramlásának összesítését írja elő, és nem ügyletenként szükséges megállapítani az adókötelezettséget.

Fontos kiemelni, hogy ügyleti bevételt nem kell megállapítani, ha az ügyletből származó bevétel a minimálbér 10 százalékát (2022-ben 20 000 forintot, 2023-ban 23 200 forintot) nem haladja meg, feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért (2022-ben 200 000 forintot, 2023-ban 232 000 forintot) nem haladja meg [Szja törvény 67/C. § (2) bekezdés].

Az ügyleti eredmény megállapítása során bevételként a kriptoeszköz átruházása, átengedése (vagy a jog gyakorlás megkezdése) időpontjára megállapított szokásos piaci értékét kell figyelembe venni. Kiadásként pedig a kriptoeszköz megszerzése során a törvényben nevesített jogcímeken a tárgyévben felmerült költségek vehetők figyelembe, így

kriptoeszköz vásárlása esetén a megszerzésre fordított kiadás;
bányászat esetén az ezen tevékenység végzése során felmerült igazolt kiadás (azzal, hogy a megszerzés alapjául szolgáló tevékenység tekintetében bevételt megállapítani nem kell);
nem kriptoeszköz formájában létező vagyoni érték átruházására, átengedésére tekintettel szerzett kriptoeszköz esetében e más vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás, de legfeljebb e más vagyoni értéknek az átruházása, átengedése időpontjára meghatározott szokásos piaci értéke;
a tevékenység, szolgáltatás nyújtás ellenértékeként vagy azzal összefüggésben szerzett kriptoeszköz esetén a megszerzett kriptoeszköz bevételszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke [Szja törvény 67/C. § (3) bekezdés].

Adókiegyenlítés

Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem esetében alkalmazható szabályhoz, ha a magánszemély az adóévben, illetve az adóévet megelőző két év valamelyikében ügyleti veszteséget szenvedett el és azt a veszteség keletkezésének évében az adóbevallásában feltüntette, akkor élhet az adókiegyenlítés lehetőségével. Az adókiegyenlítés során a magánszemély az adóévben, illetve az azt megelőző két évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségének „adótartalmát” az éves adóbevallásában megfizetett adóként érvényesítheti [Szja törvény 67/C. § (5)-(7) bekezdés].

Az adókiegyenlítés tehát a veszteség beszámítására szolgáló olyan eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a magánszemély (külön kérelem nélkül) az adóbevallásában megfizetett adóként számolja el a veszteségére jutó adót. A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemmel kapcsolatos adókiegyenlítés szabálya nem tér el a már régebb óta alkalmazandó ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem kapcsán érvényesíthető adókiegyenlítés szabályaitól.

Az adókiegyenlítés nem lehet több, mint az adóévben és az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az ebben az időszakban már érvényesített adókiegyenlítéssel (adókiegyenlítési keret). Az adókiegyenlítés ugyancsak nem lehet több, mint az adóévben és az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségre számított "adó", csökkentve az ebben az időszakban már érvényesített adókiegyenlítéssel (adókiegyenlítésre jogosító összeg).

Azaz a magánszemély megvizsgálja, hogy az adóévben és az azt megelőző két évben mennyi kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem után mekkora adót fizetett, és ezt csökkenti - legfeljebb nulláig - az adóévben és az azt megelőző két évben elszenvedett kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség "adójával" (a veszteség és a veszteség évében irányadó adókulcs szorzatával). Az adókiegyenlítés az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthető, azaz akár visszaigénylésre is jogosíthatja a magánszemélyt. Az adókiegyenlítés számítása során a megelőző két év valamelyikében már érvényesített adókiegyenlítés értelemszerűen csökkenti mind az adókiegyenlítési keretet, mind az adókiegyenlítésre jogosító összeget.

Példa 1

Például ha magánszemély 2021-ben 5 millió forint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet ért el, mely után 15 százalék, azaz 750 ezer forint adót fizetett. 2022-ben ugyanezen magánszemély további 4 millió forint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet szerzett, mely után 15 százalék, 600 ezer forint adót fizetett. Ez a magánszemély 2023-ban 2 millió forint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget szenved el. 2 millió forintnak a 15 százaléka, azaz a veszteség "adója" 300 000 forint. Ebben az esetben a bevallásban a következő adatokat kell feltüntetni (a 2023. évre vonatkozó bevallás hiányában jelenleg csak elméleti soronként):

Az adókiegyenlítési keret megállapítása

A 2021. évre vonatkozó 21SZJA-04-es lap 164. sor „e” oszlopából figyelembe vehető összeg: 750 000
A 2022. évre vonatkozó 21SZJA-04-es lap 164. sor „e” oszlopából figyelembe vehető összeg: 600 000
A 2023. évre vonatkozó bevallás 23SZJA-04-es lap 164. sor „e” oszlopából figyelembe vehető összeg: -
Az adókiegyenlítési keret összesen: 1 350 000

Az adókiegyenlítésre jogosító összeg megállapítása

A 2021. évre vonatkozó 21SZJA-04-es lap 164. sor „a” oszlopából figyelembe vehető összeg 15%-a: -
A 2022. évre vonatkozó 21SZJA-04-es lap 164. sor „a” oszlopából figyelembe vehető összeg 15%-a: -
A 2023. évre vonatkozó bevallás 23SZJA-04-es lap 164. sor „a” oszlopából figyelembe vehető összeg 15%-a: 300 000
Az adókiegyenlítésre jogosító összeg összesen: 300 000
Az adókiegyenlítés miatt, befizetett adóként figyelembe vehető összeg (23SZJA-C lap 75. sor): 300 000

A leírt esetben tehát a magánszemély a – 22SZJA sorszámait figyelembe véve, azt ugyanakkor nem véglegesnek tekintve, azaz feltehetően a – 23SZJA-C lap 75. sorában 300 ezer forintot szerepeltet adókiegyenlítés címén, amelyet megfizetett adóként kell figyelembe venni. Ha a magánszemély minden más adófizetési kötelezettségének már eleget tett, az említett 300 ezer forintot visszaigényelheti.

Példa 2

		2022			2023	A kriptoeszközön elért nyereség/veszteség (adózási szempontból irreleváns)
		Vétel	Eladás	Vétel	Eladás
Bitcoin		-100		-100	250	50
Ethereum		-50	70	-100	200	120
XRP		-30	15	-	-	-15
Összesen		-180	85	-200	450
Ügyleti nyereség/veszteség		-95		250
	2022-es ügyleti veszteség: (70+15) - (100+50+30) = -95
	2023-as ügyleti nyereség: 450 – 200 = 250; adókiegyenlítés: 250 – 95 = 155

Bevallási kötelezettség

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet a magánszemélynek adóévenként kell megállapítania, melyet megtehet az adóbevallási tervezet kiegészítésével vagy a saját maga által elkészített adóbevallásában [Szja törvény 67/C. § (8) bekezdés].

A szabály időbelisége

A szabályrendszer 2022. január 1-jén lépett hatályba, ugyanakkor az Szja törvény 102. § (3) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezés első mondata alapján az új szabályokat a magánszemélyek már a 2021. adóévre is alkalmazhatták. Ez alapján a 2021. adóév vonatkozásában is alkalmazhatóak voltak a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályok, azaz a 2021. év vonatkozásában keletkezhetett először kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség is, mely az adókiegyenlítés alkalmazása során figyelembe vehető.

Adóamnesztia

Lényeges kiemelni, hogy a 2021-es adóévet megelőző adóévek vonatkozásában nem adóévenként volt szükséges eredményt megállapítani, hanem „ömlesztve”, egy tömegben, azaz minden bevételt és minden kiadást, ügyleti költséget egybe volt szükséges számolni (a 2022-es ügyleti nyereségel/veszteséggel is számolva), amely a 2022. adóév ügyleti eredményeként jelent meg (a 2023-ban beadandó bevallásban).

Fontos kiemelni, hogy amennyiben a korábbi évek vonatkozásában nem történt meg az adókötelezettség teljesítése és az Szja törvény átmeneti szabálya alapján azt a magánszemély a 2022. adóév ügyleti eredményeként vallotta be, úgy az Szja törvény 67/C. § (2) bekezdésének szabálya csak a 2022. adóévre vonatkozóan megállapított korlátig volt alkalmazható, a korábbi évek ügyleteit egybevetve is. Azaz a korábbi évek vonatkozásában is a kis értékű ügyletekkel kapcsolatban a minimálbér 10 százaléka (2022-ben 20 000 forint) volt irányadó, illetve a korábbi, most bevallásra került adóévek és a 2022. adóév vonatkozásában összesítve nem haladhatta meg e bevételek összege a 2022-es minimálbér (200 000 forint) összegét.

Hangsúlyozandó, hogy amennyiben az adókötelezettséget a magánszemély a korábbi években teljesítette, úgy az új szabályokat önellenőrzés keretében nem alkalmazhatta.

Nyilvántartás

Kérdésként merülhet fel, hogy a magányszemély milyen nyilvántartás vezetésére köteles a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem kapcsán.

Tekintettel arra, hogy nagy valószínűséggel a kriptoeszközzel végrehajtott ügylet nem belföldi befektetési szolgáltatón keresztül valósul meg, ezért a magánszemély a jövedelmet (ügyleti nyereséget/ügyleti veszteséget) a saját nyilvántartásai alapján állapítja meg, mellyel kapcsolatban az Szja törvény külön szabályt nem fogalmaz meg.

Átváltási árfolyam

Kérdésként merülhet fel, hogy a magánszemélynek milyen átváltási árfolyamot kell alkalmaznia a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetében.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetén jellemzően külföldi pénznemben (pl.: USD) keletkezik a bevétel, és külföldi pénznemben merül fel a kiadás is. Az Szja törvény alapján ugyanakkor a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni [Szja törvény 5. § (1) bekezdés].

A külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani [Szja törvény 5. § (7) bekezdés].

A külföldi pénznemről történő átszámításhoz:

bevétel esetében – ha a törvény másként nem rendelkezik – a bevételszerzés időpontjában,
kiadás esetén a teljesítés időőpontjában

érvényes árfolyamot kell alkalmazni [Szja törvény 6. § (1) bekezdés].

A magánszemély azonban választhatja, hogy a jövedelme alapját képező külföldi pénznemben megszerzett bevételének forintra történő átszámításához a bevétel megszerzésének napját megelőző hónap 15-én érvényes MNB árfolyamot alkalmazza [Szja törvény 6. § (4) bekezdés].

2024. január 1-től hatályba lépő módosítások

A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 2024. január 1-jei hatálybalépéssel kezdeményezi a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem szabályainak pontosítását. Eszerint:

az Szja törvény 67/C. § (2) bekezdésének módosítása megerősíti, hogy az ügyleti veszteség akkor is elszámolható, ha a magánszemélynek a tárgyévben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből bevétele nem származott;
az Szja tv. 67/C. § (4) bekezdésének módosítása kiegészíti a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolását azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg (pl. ilyen formában kapott osztalékot).

dr. Kiss Zoltán

Vissza az előző oldalra

A Cégmenedzselés előfizetés az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

Cégvezetés hírek: aktuális napi információk
Jegyzetek: tanulmányok, szakértői anyagok
Cégmenedzselés Hírlevél hetente
Céges ügysegéd - ügyintézési segédletek, ügyleírások, tájékoztatók a jogszabályi megfeleléshez
Webáruház Free! Előfizetőknek minden ingyenes! Itt minden üzleti könyv, szabályzat (cafetéria, gdpr, információbiztonság, számviteli) iratminta előfizetőknek korlátozás nélkül szabadon letölthető!

Előfizetek a Cégmenedzselés csomagra Feliratkozom a Cégmenedzselés Céges Ügysegéd Hírlevélre