Munkavédelmi változások 2025-ben

Forrás: Önadózó | Szerző: Szladovnyik Krisztina - Horváth István

Címkék: munkavédelem


A Munka Törvénykönyvét és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt (Mvt.) is módosította a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvény (Mód. tv.). A változások 2025. január 1.-től léptek életbe. Ismertetjük a munkavédelmi változásokat.

A  dokumentumok átadása a munkáltatónak, a szervezett munkavégzés keretei

Az Indokolás általános része szerint az Mvt.-t érintő módosítások hozzájárulnak a munkabiztonság és a munkaegészségügy színvonalának javításához, elősegítve ezzel az átláthatóságot és az együttműködést a munkahelyi szereplők között. Az első változás az Mvt. egyik, az alapelvek között rögzített szabályát egészíti ki. E szerint a munkabiztonsági- és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatot ellátó szakemberek ezen szaktevékenységük keretében elkészített dokumentumokat naprakész állapotban átadják a munkáltatónak. A munkáltató

- a székhelyén, illetve telephelyén eredetiben, illetve elektronikus úton tárolja ezeket a dokumentumokat, valamint

- biztosítja, hogy azok tartalma az érintettek – különösen a munkavállalók és képviselőik – számára megismerhető legyen [Mvt. 8. (4) bekezdés].

Az Indokolás szerint az új előírások elősegítik, hogy a munkáltatók naprakészen és átláthatóan kezeljék a munkabiztonsági és munkaegészségügyi dokumentációkat. A naprakész adminisztráció, valamint a dokumentumok elektronikus tárolása lehetővé teszi, hogy a munkavállalók és képviselőik is könnyebben hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz. A szaktevékenységek keretében keletkezett dokumentumokat (pl. kockázatértékelés, egyéni védőeszköz juttatási rend, időszakos biztonsági felülvizsgálati dokumentáció) a munkáltató részére elkészítik a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakemberek. A munkáltató az ebben meghatározott teendők alapján végzi a tevékenységét a biztonságos munkafeltételek garantálása érdekében. Az Indokolás szerint ugyanakkor gyakran a már bekövetkezett rendkívüli esemény (pl. munkabaleset, foglalkozási megbetegedés) okán derül ki, hogy a dokumentumok éppen felülvizsgálat, vagy éppen aktualizálás alatt vannak a külső szolgáltatónál, a munkáltató nem ismeri pontosan a rá vonatkozó feladatokat, valamint munkavállalók és képviselőik sem tudják érvényesíteni azon jogukat, hogy megismerjék az őket érintő, rájuk vonatkozó előírásokat. 

Az Mvt. módosítása előtt jogszabály nem írta elő, hogy a munkavédelmi dokumentumoknak hol kell lenni, holott ezek a biztonságos munka elengedhetetlen alapját képezik. A munkavédelmi dokumentációk naprakész rendelkezésre állása biztosítja, hogy munkáltató az ebben meghatározott teendőket el tudja végezni a munkavállalók védelme érdekében. Az Indokolás megállapítja: emiatt szükséges, hogy bármikor hozzáférjenek a munkavédelmi információkhoz. A törvénymódosítás célja továbbá a dokumentumok utólagos, visszamenőleges elkészítési vagy módosítási lehetőségének csökkentése az egzakt jogérvényesítés és felelősség elhatárolhatósága érdekében. A munkáltatóknak ezért is fontos érdeke, hogy a naprakész dokumentumok rendelkezésére álljanak. Különösen fontos ez például a kockázatértékelés esetén, amelyben nem csak a veszélyek azonosítása, érintettek köre szerepel, hanem a változások figyelembe vételével szükséges intézkedéseket is tartalmazza, melynek megismerése a munkáltató és a munkavállalók számára is nélkülözhetetlen. A szabályozás biztosítja annak lehetőségét, hogy a dokumentumok tárolása a munkáltató döntése szerint papír alapon, elektronikusan vagy mindkét módon történjen (pl. távoli telephely esetén a papír alapú dokumentumok a székhelyen találhatóak, míg elektronikus úton a telephelyen is elérhetőek).

Az Mvt. szerint a munkáltató a munkavállalót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja. A munkáltatónak a Mód. tv. szerinti, 2025. I.1.-től hatályos meghatározása szerint e körbe tartozik még:

a) a munkaerő-kölcsönzés keretében átengedett munkavállalót kölcsönvevőként foglalkoztató,

b) a kirendelt munkavállalót foglalkoztató,

c) a duális képzőhely,

d) a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző önfoglalkoztató, gazdasági társaságok tagjai, illetve vezető tisztségviselői személyes közreműködéssel történő munkavégzés esetén,e) társadalmi munka esetén a társadalmi munka szervezője, valamint

f) magyar adószámmal nem rendelkező külföldi munkáltató esetén az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ennek hiányában az, akinek a területén a munkavégzés folyik [Mvt. 87. § 8. pont]. A többször említett munkavállalók képviselői fogalmán értelmezésünk szerint az Mvt. keretei között a munkavédelmi képviselő értendő. A munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket [Mvt. 87. § 6/A. pont].

Részletfizetési kedvezmény a munkavédelmi bírság megfizetésére

A Mód. tv. az Mvt. 82. §-át új (7) és (8) bekezdéssel egészíti ki. E szerint a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság megfizetésére nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre engedélyezheti a munkavédelmi bírság részletekben történő megfizetését. A részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor az egész munkavédelmi bírság, vagy az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékessé válik. Az Indokolás szerint a munkavédelmi bírságok részletfizetési lehetőségének biztosítása csökkenti a pénzügyi terheket, így a vállalatok könnyebben végre tudják hajtani a hatósági döntéseket. A részletfizetés lehetősége kedvezőbb feltételeket teremt azon munkáltatók számára, akiknek a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat, ezáltal a részletfizetés biztosítása növelheti a bírságok befizetésének arányát.

A munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról a 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 25/2024. Korm. rendelet) rendelkezik. Az Indokolás szerint, tekintettel az említett jogszabályban 2024-ben megemelt munkavédelmi bírság összegére, szükséges volt annak törvényi szinten történő biztosítása, hogy e bírság befizetésére a munkavédelmi hatóság részletfizetést engedélyezhessen. Az Indokolás „előrejelzése” alapján a részletfizetés lehetőségének biztosítása növelheti a bírságok megfizetésének arányát. A munkáltatók nagyobb eséllyel fizetik be a magasabb összegű bírságot, ha azt több részletben, fokozatosan teljesíthetik, mint ha egyösszegben kellene fizetniük. A részletfizetés lehetőségének bevezetése kedvezőbb feltételeket teremt azoknak a munkáltatóknak, akik számára a bírság egyösszegű megfizetése túlzott terhet jelentene. Ezáltal a kisebb vagy nehéz anyagi helyzetben lévő cégek is teljesíteni tudják a jogi kötelezettségeiket anélkül, hogy az súlyosan veszélyeztetné működésüket vagy likviditásukat. Az Indokolásban írtakat egyben ötletet jelenthetnek a részletfizetési kérelem munkaadói alátámasztásához, mivel  az Mvt. új szabálya a kérelem indokolásáról hallgat. 

Nem munkabaleset a tanulóbaleset 

A Mód. tv. módosítást eredményezett a munkabaleset fogalmának definícióján. Az Mvt. érintett 87. § 3. pontját áttekintve nem változott a meghatározás azon része, miszerint munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek az a baleset

a) amely a munkavállalót a lakásáról vagy szállásáról a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására vagy szállására menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját tulajdonában álló, bérleti vagy más szerződés alapján, továbbá egyéb megállapodás alapján biztosított járművel történt;

b) amely a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szakképzési tv.) szerint tanulóbalesetnek minősül.

A változás a fenti b) pont szövege. Az Indokolás szerint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvénnyel 2020-tól bevezetésre került új szakképzési rendszerben nem értelmezett az önálló „gyakorlati oktatás” fogalom. Az egyes tananyagelemek, tananyagegységek, illetve a szakképző intézmények által ezekből felépített/összeállított tantárgyak az új szakképzési rendszerben nem tagolódnak elméleti és gyakorlati oktatásra, hanem komplex módon (ötvözve) történik a szakmák elsajátítása. Tekintettel arra, hogy a korábbi rendszer szerinti szakképzések már kifutottak (befejeződtek, lezárultak), már nincs olyan gyakorlati oktatás, ami nem duális képzőhelyen történik (és olyan sincs, ami duális képzőhelyen folyik). A fentiek miatt vált szükségessé az Mvt.-ben a munkabaleset fogalmának módosítása. A teljeskörűség kedvéért, a Szakképzési tv. szerint tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll [7. § 9. pont].

Ehhez is kapcsolódik az 56/2024. (XII. 31.) NGM rendelet az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról. E szerint, ha a munkabaleset a tanulót vagy képzésben részt vevő személyt a szakirányú oktatás keretében olyan tevékenység során vagy azzal összefüggésben éri, amikor nem állt a nevelési, oktatási intézmény vagy a szakképző intézmény felügyelete alatt, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt vagy szakképző intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni. [5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 10. § (2) bek.].

A munkavédelmi üzembe helyezést érintő változások

Elöljáróban felhívjuk az Olvasó figyelmét, a következő szabályok meghatározó részre 2025. július 1. napján lép hatályba. Külön jelezzük, ha az életbe lépés dátuma ettől eltérő. A még 2025. VI.30.-ig hatályos szabály szerint a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A Deregulációs tv. 2025. VII.1-től életbe lépő szabálya szerint a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthat [Mvt. 21. § (3a) bek.]. 

A mentési terv új szabálya 

Elöljáróban, az Mvt. szerint rendellenes körülmények kialakulása esetére – amikor a szabályos üzemvitelre vonatkozó biztonsági előírások nem tarthatók be – a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, valamint a veszélyforrások hatására, továbbá a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is tekintettel mentési tervet kell készíteni, és a mentéshez szükséges személyeket ki kell jelölni. A mentési terv elkészítése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység [45. § (1) és (3) bek.].

Az ugyancsak 2025. július 1-től hatályos szabály szerint a mentési terv munkaegészségügyi tartalmának elkészítését a munkáltató foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személlyel végeztetheti. A feladat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható [45. § (3a) bek.]. 

A munkáltatók és a munkavállalók kötelezettségei és jogai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításában 

Az Mvt. idézett IV. Fejezetének szabályai között találjuk a következő módosításokat. A 2025. június 30-ig hatályos rendelkezés szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

A változás a 2025. július 1.-től: a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében a  kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja [Mvt. 54. § (2a) bek.].

Már életbe lépett 2025.I.1.-én az a rendelkezés, amely alapján a munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a  tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. Az Mvt 56. §-ában[1] meghatározottak a kockázatértékelésben kerülnek rögzítésre. Indokolt esetnek kell tekinteni

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, valamint a munkáltató tevékenységi körének változását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki [Mvt. 54. § (3) bek.].

További új szabály, hogy az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítás (amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására) és az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjével kapcsolatos szabályok (lásd az Mvt. 56.-át) a kockázatértékelésben is rögzítésre kerülhetnek [Mvt 54. § (3a) bek.].

Az Mvt. 2025.VI.30.-ig hatályos szabálya szerint a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítása a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, 1–9 főt foglalkoztatók esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható. A változás 2025.VII.1. -től: a megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatot foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja [Mvt. 54. § (6b) bek.].

Az ugyancsak 2025.VI.30.-ig hatályos szabály szerint az oktatási tematika elkészítését, mint munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.

A 2025.VII.1.-től hatályos módosítás: az említett munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. A feladat a továbbiakban is foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható [Mvt. 55. § (4) bek.].

Az Mvt. ugyancsak 2025.VI.30.-ig hatályos szabálya kimondja: az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A 2025.VII.1.-től életbe lépő paragrafus szerinti változás: a munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja [Mvt.56. §]. 

Az Mvt. 2025.VII.30.-ig hatályos rendelkezése szerint az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A 2025.VII.1.-től életbe lépő törvényszöveg: Az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja [Mvt. 58. § (2a) bek.].

Szladovnyik Krisztina - Horváth István

-----------

[1] Mvt. 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői, vagy népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja.


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Összes termék megtekintése

Vissza az előző oldalra