A hazai gyártó, forgalmazó és kereskedő vállalkozások szerint az EPR-díjak esetleges jövő évi emelésének inflációnövelő hatása lehet

Adózás

Nyomtatás
Forrás: MTI

Címkék: EPR-díj


A csomagolásokat és termékeket terhelő kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díjak esetleges jövő évi emelésének érezhető inflációnövelő hatása lehet - hívták fel a figyelmet az MTI-nek hétfőn eljutatott közleményükben a gyártó, forgalmazó és kereskedő vállalkozásokat képviselő szakmai szervezetek, amelyek a hazai vállalkozások versenyképességének segítése érdekében azt kérték a kormánytól, hogy a jövő évi EPR-díjakat csökkentse legalább a 2024-es szintre.


A 2026. évi EPR-díjakat a jogszabályi előírások értelmében 2025. november 30.-ig kellene kihirdetni. Ha ez mégsem történne meg, akkor a díjak automatikusan a 2026-ra tervezett infláció mértékével emelkednének.

Egyúttal arra hívták fel a figyelmet, hogy a díjemelkedést az érintett vállalkozások a kiélezett gazdálkodási környezetben minden bizonnyal nem tudnák kigazdálkodni. A jövő évi EPR-díjak emelkedése így - termékenként és cégenként eltérő mértékben - az áremelkedés veszélyét hordozza magában elsősorban az élelmiszerekre és háztartási cikkekre nézve.

Ráadásul egy nemrég elfogadott jogszabályi módosítás alapján a díjak év közben is megváltozhatnak, legutóbb 2025 októberében emelték meg az EPR díjakat, ez pedig kiszámíthatatlanná tette a cégek számára az üzleti tervezést.

Mindezek miatt a szakmai szervezetek prioritásként tekintenek a díjak további emelkedésének megelőzésére, miközben jelezték, az évközi díjmódosítások lehetőségének eltörlése, a hulladékgazdálkodási rendszer átláthatóvá tétele, valamint működésének optimalizálása tovább segíthetné a hazai vállalkozások versenyképességét.

A hazai gyártók, forgalmazók és kereskedők együttesen kérik, hogy a kormány a jövő évi EPR-díjakat csökkentse legalább a 2024. évi mértékűre, és mindezt hirdesse ki a november 30-i határidőig, ezzel is segítve az infláció mérséklését és a magyarországi, főként kkv-k versenyképességét - olvasható a közleményében, amit a Felelős Élelmiszergyártók Szövetége, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, a Magyar Pékszövetség, a Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége, a Nyomda- és Papíripari Szövetség, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács is aláírt.

A közlemény szerint a szakmai szövetségek és gazdasági szereplők egyöntetű álláspontja, hogy a 2023-ban bevezetett koncessziós hulladékgazdálkodási modell keretein belül Európa egyik legdrágább EPR-rendszere működik Magyarországon, amely kedvezőtlen a hazai gyártók versenyképességére nézve. Uniós szabályok szerint az EPR-díj bizonyos piacra helyezett termékek és csomagolások hulladékká válása után fedezi azok szelektív gyűjtésének és hasznosításának valódi indokolt költségeit.


Vissza az előző oldalra

Webáruház

Összes termék megtekintése

Vissza az előző oldalra